Blog - Digitális perselyeknél is lehet adakozni a római katolikus templomokban

Digitális perselyeknél is lehet pénzadományt hagyni az egyház számára több erdélyi római katolikus templomban - tájékoztatta a Kárpát-medencei közvéleményt Veres Stelian, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója. Mint közölte, elsőként a gyulafehérvári székesegyházban vezették be, hogy bankkártyával adományt hagyhatnak a hívek, templomot látogatók, utána a kolozsvári, főtéri Szent Mihály-templomban, illetve a piarista és ferences templomban vezették be a digitális perselyeket. A Romkat.ro egyházi portálon közzétett indoklás szerint az érsekség a digitális perselyek felszerelésével kíván igazodni ahhoz, hogy egyre kevesebb embernél van készpénz. Az ismertetőben hangsúlyozzák, hogy az egyház szerint a technika "nem ördögtől való", ám Jézus Krisztus követésében csupán eszköz, és nem cél.

Gyulafehérvár - Erdély ősi történelmi fővárosa

Az Erdély és Partium együttes területének szinte mértani középpontjában fekvő város története több évezredet ölel fel, az ókortól napjainkig. A történelmi Magyar Királyságba való integrációt az erdélyi püspökség gyulafehérvári létrehozása jelképezte 1009-ben. Legnagyobb jelentőségre a 16. század közepén, a történelmi Magyarország három részre szakadásával tett szert. A keleti Magyar Királyság, később az Erdélyi Fejedelemség központja lett, és többek közt János Zsigmond, a Báthoryak, a havasalföldi Mihai Viteazul (Vitéz Mihály), Bethlen Gábor és a Rákócziak székhelyeként szolgált. A II. Rákóczi György elleni török-tatár büntetőhadjáratok következtében azonban hanyatlásnak indult. Némi változást csak a Habsburg uralom hozott a 18. században, amikor III. Károly alatt komoly erődrendszer épült a vár helyén. Gyulafehérvár a Habsburgok fontos támasza lett Erdélyben, az 1848–49-es szabadságharc idején is hiába ostromolták a magyar csapatok. A román többségű régióban fekvő Gyulafehérvár lakossága a dualizmus idején lassú magyarosodásnak indult, a századfordulón a magyar anyanyelvűek aránya már meghaladta a románokét, ám ez a tendencia Trianon után megfordult. Az első világháború végén Gyulafehérvár a történelmi Magyarország felbomlásának egyik fontos színhelye lett. 1918. december elsején az erdélyi román politikai elit itt, egy százezer fős román népgyűlésen mondta ki Erdély Romániához való csatlakozását. Gyulafehérvár ezt követően a román nemzeti egység szimbólumává lépett elő, 1922-ben itt tartották I. Ferdinánd és Mária királyné ünnepélyes megkoronázását is. A magyar lakosság gyulafehérvári térvesztése a második bécsi döntés után, majd a szocilista iparosítás következtében folytatódott, ugyanakkor a városkép is radikálisan megváltozott, számos műemlék épület tűnt el, vagy ment tönkre. A várat az 1990-es évek közepétől kezdődő nagyszabású felújítási munkálatok mentették meg az enyészettől. A város történelmi központja 1991 óta a Világörökség javaslati listáján szerepel

Gyulafehérvár (románul Alba Iulia) ma municípiumként a romániai Fehér megye székhelye.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Gyulafehérvári románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.