Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.
A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.
Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.
A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.
A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.
A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.
Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.
Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat! www.opusztaszer.hu.
(X)
Digitális perselyeknél is lehet adakozni a római katolikus templomokban
Digitális perselyeknél is lehet pénzadományt hagyni az egyház számára több erdélyi római katolikus templomban - tájékoztatta a Kárpát-medencei közvéleményt Veres Stelian, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója.
Mint közölte, elsőként a gyulafehérvári székesegyházban vezették be, hogy bankkártyával adományt hagyhatnak a hívek, templomot látogatók, utána a kolozsvári, főtéri Szent Mihály-templomban, illetve a piarista és ferences templomban vezették be a digitális perselyeket.
Mára már a csíksomlyói kegytemplomban, a brassói ferences templomban és a Székelyudvarhely melletti Máréfalva római katolikus templomában is megteremtették az új adományozási lehetőséget. A csíksomlyói kegyhelyen a pünkösdi búcsú előtt szerelték fel a különleges perselyt, de a Hargita Népe megyei lap korábban azt írta, hogy egyelőre kevesen használják.
Veres Stelian szerint mivel még újdonságnak számít, elsősorban a fiatalok választják a bankkártyával való adományozást. \"Mindenképp pozitív módon fogadták a hívek. Gyulafehérváron sokszor még az idegen zarándokok is rácsodálkoznak, hogy milyen jó dolog\" - közölte, hozzátéve, hogy a visszajelzések szerint külföldön nincs ilyen lehetőség.
A gazdasági igazgató hangsúlyozta, hogy az érsekség nem kötelezi a plébániákat ilyen persely felszerelésére, csupán ajánlja a lehetőséget Ha élni kívánnak vele, az érsekség köti meg a szerződést a bankkal, szerelteti fel a bankkártyás fizetést lehetővé tevő készüléket.
A POS-terminál többnyire a templomok bejáratánál van felszerelve, ezen a hívek ki is választhatják, hogy mekkora összeget - 5, 10 vagy 50 lejt (380-760-3800 forint) - kívánnak adományozni, majd odaérintik a bankkártyát a készülékhez.
A Romkat.ro egyházi portálon közzétett indoklás szerint az érsekség a digitális perselyek felszerelésével kíván igazodni ahhoz, hogy egyre kevesebb embernél van készpénz. Az ismertetőben hangsúlyozzák, hogy az egyház szerint a technika \"nem ördögtől való\", ám Jézus Krisztus követésében csupán eszköz, és nem cél.
„A tudomány vívmányai vesznek körül minket, nap mint nap használjuk azokat: számítógép, telefon, modern közlekedési eszközök stb. Egyházunk szociális tanítása rámutat, hogy a technika és annak fejlődése nem ördögtől való, viszont nem téveszthető szem elől, hogy Jézus Krisztus követésében bármely műszaki, technikai fejlődés mindössze eszköz lehet, de cél nem. A technika önmagában nem erkölcsös és nem erkölcstelen: az erkölcsi tartalom azoktól az emberektől függ, akik mögötte állnak.” - olvasható a Romkat.ro oldalon, ahol kisfilm is bemutatja az elektronikus persely használatát.
Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház
A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.
A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.
Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit.
Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.
Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.
Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.
A Kárpátia Borház
A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.
Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.
Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.
Felvételit hirdet a kisszeminárium
A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (GMGK) felvételi vizsgát hirdet fiúknak a 2021/2022-es iskolai évben induló IX. osztályának 24 helyére, akik sikerrel elvégezték a VIII. osztályt, magaviseletük 10-es, és 2021. szeptember 15-ig nem töltik be a 18. életévüket.
Szeretettel várják mindazok jelentkezését, akik a főegyházmegye központjában, a történelmi régmúltat idéző, vallásos környezetben óhajtanak eljutni az érettségiig, esetleg papi hivatást éreznek lelkükben, vagy – egyszerűen – katolikus iskolában szeretnének továbbtanulni.
A tanintézményben a kántori oklevelet is meg lehet szerezni. A kántorképzésre – ami opcionális – jó hallással és énekhanggal, valamint zenei tehetséggel rendelkezők jelentkezhetnek. A felkészítés a főegyházmegyei Liturgikus és Egyházzenei Bizottság irányításával történik szaktanár-karnagy által, délutáni órákban és hétvégeken, évfolyamonként heti 2-2 órában. A felkészítés ingyenes.
Szintén opcionálisan intenzív nyelvtanulási lehetőséget (angol) is biztosít az iskola azoknak, akik ezt szabadidejük rovására vállalják.
A tanulóknak kényelmes bentlakás áll rendelkezésre napi háromszori étkezéssel, a nagyobb ruhadarabok mosásával, vasalásával – jelenleg mindössze évi 1600 lejért (havi 200 lej).
A GMGK-ban tanulóknak lehetőségük nyílik ösztöndíjak megpályázására és elnyerésére (tanulmányi eredmény, magaviselet, szociális helyzet alapján), így a „Bani de liceu” a szerényebb jövedelmű családok esetében (max. 500 lej/családtag), a Bécsi Szent István Egylet ösztöndíja, amely 4 évre szól a tanulmányi, szociális, magaviseleti helyzet alapján (egy osztályban a létszámtól függően 3-7 tanuló részesülhet ebben, értéke 850-950 lej), s ugyanakkor az intézmény évi 8 iskola–otthoni lakhely közti vasúti menettérti jegy árát is megtéríti.
Az I. szesszióban felvételizni szándékozók minél hamarabb, de legkésőbb 2021. május 10-ig jelentsék be ezen szándékukat a kisszeminárium igazgatóságán plébánosuk vagy iskolai hitoktatójuk révén az alábbi elérhetőségeken: tel./fax: 0258-819869, e-mail: gmgkdirector@gmail.com.
Forrás: http://romkat.ro
Ferenc pápa a kézdivásárhelyi Kerekes Lászlót nevezte ki gyulafehérvári segédpüspökké
Ferenc pápa a kézdivásárhelyi Kerekes László plébánost nevezte ki a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé - közölte Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek május 26-i körlevelében, amelyet a Romkat.ro erdélyi hírportál tett közzé.
A gyulafehérvári főegyházmegye korábbi érseke és püspökhelyettese, Jakubinyi György és Tamás József tavaly mondtak le életkorukra hivatkozva. Ferenc pápa elfogadta a lemondásukat, a katolikus egyházfő pedig tavaly decemberben nevezte ki Kovács Gergelyt püspökké, akit az idén februárban avattak püspökké és iktattak be érseknek.
Segédpüspöknek a pápa most Kerekes László szentszéki tanácsost, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébánia plébánosát nevezte ki. Kerekes László 1968-ban született Kézdivásárhelyen, és 1986-ban érettségizett a Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolában. 1987-ben kezdte meg filozófiai és teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán, majd 1990-től a Budapesti Központi Papnevelő Intézet növendékeként folytatta, s fejezte be 1992-ben. 1993-ban szentelték pappá Gelencén. 1994-ben kánonjogi licenciátust, majd 2004-ben egyházjogi doktorátust szerzett az ottawai Szent Pál Egyetemen.
A körlevél felidézi, hogy 26 évnyi papsága alatt Kerekes László sokféle pasztorális feladatkörben szolgált: 1994-2000 között a Gyulafehérvári Érseki Bíróság helynöke, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola fegyelmi prefektusa és kánonjog tanára. 1996-tól ugyanitt retorikát, homiletikát és pedagógiát tanít. A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tudományos folyóiratának, a Studia Theologica Transsylvaniensianak társalapítója. 2000 decemberében szentszéki tanácsosi címet kap. Jelenleg a Gyulafehérvári Érseki Bíróság helyettes bírósági helynöke, és 2004 óta Kézdivásárhelyen, a Boldog Özséb plébánia plébánosa. Anyanyelvén kívül folyékonyan beszél románul és angolul.
A püspökszentelés helyszínét és időpontját a későbbiekben közlik - olvasható a körlevélben.