Nevezetességek, látnivalók

1991 óta a világörökség javaslati listáján szereplő helyszín. Gyulafehérvár kétségkívül leglátványosabb és leghíresebb műemléke a 18. század első felében kiépült, kiterjedt méretével és kinézetével egyaránt lenyűgöző, Vauban-típusú erődítmény. A csillag alakú, 70 hektáron elterülő erődrendszer Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) vára lett, hét monumentális bástyával. Itt található a 13. századi székesegyház, a régi püspöki palota, amely a 16. században fejedelmi palotává lett, a jelenlegi püspöki palota, az Apor-palota, a Batthyáneum, illetve az 1922-ben épült ortodox katedrális.

  A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma. 1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a Világörökség javaslati listáján szerepel. Itt található a magyar történelem számos fontos személyiségének sírhelye is: többek közt Hunyadi Jánosé, Fráter Györgyé, Izabella királynéé és János Zsigmondé, I. Rákóczi Györgyé, Bethlen Gáboré és Márton Áron püspöké, ami kiemelt státuszt biztosít a templomnak.

A jelenlegi püspöki palota a székesegyház mellett található. Stílusában keverednek a reneszánsz és barokk elemek. Itt volt Márton Áron püspök kényszerlakhelye 1956–1967 között.

Erdély legjelentősebb kézirat- és ősnyomtatvány-gyűjteménye, az UNESCO világörökségi javaslati listáján szerepel. Legértékesebb darabja a 9. századi Arany Kódex (Codex aureus), amely Máté és Márk evangéliumát őrzi, de megannyi középkori kézirat és kódex mellett itt található a harmadik (a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom után), legrégebbi magyar nyelvemlék is, a Gyulafehérvári Sorok. Itt őrzik a Döbrentei-kódex eredetijét és a Batthyány-kódexet is. A román állam és a római katolikus egyház közötti, évek óta folyó restitúciós per miatt tulajdonjoga továbbra is vitatott.

A Batthyáneum mellett található reneszánsz palota a 17. század második felében épült. A 18. század elején itt lakott de Steinville gróf, az osztrák seregek parancsnoka; ebben az időszakban készültek el a barokk stílusú belső portálok. Az 1991-ben alapított 1918. December 1. Egyetem kapott helyet benne.

A hajdani püspöki palotát János Zsigmond alakíttatta át fejedelmi palotává. Ebben lakott Izabella királyné Buda bevétele után. A jelenleg látható reneszánsz formájú épület Bethlen Gábor korában Giacomo Resti itáliai építész vezetésével alakult ki. Az alacsony tetős palotát pártázatos oromfal díszítette, amely abban a korban kedvelt díszítés volt. Később ezt utánozták az alvinci, nagyváradi, dévai és radnóti kastélyok építésénél. Mivel az épület gyakran beázott, I. Rákóczi György a pártázatokat leverette. A trónterem padlóját Bethlen Gábor korában virágos, színes mázú csempék borították, utána pedig tölgyfalécek közé fogott fehér alabástromlapok. A mennyezet festését Egerházi János végezte. A palota belsejét flandriai gobelinek, selyem és bársony terítők, függönyök, keleti szőnyegek és berakásos bútorok emelték a fejedelmi udvartartás színvonalát.1658-ban a török-tatár csapatok feldúlták Gyulafehérvárt, ekkor ment tönkre a fejedelmi palota is. 1700-ban az épületet kaszárnyává alakították át, ami a belső díszítés tönkretételét jelentette. Az épület jelenleg felújítás alatt áll, interaktív kiállítótereket létesítenek majd benne.